Negyedik konstantinápolyi zsinat

	Negyedik konstantinápolyi zsinat
Dátum	869. október 5. – 870. február 2.
Elismerte	római katolikus egyház
Előző zsinat	Második nikaiai zsinat
Következő zsinat	Első lateráni zsinat
Összehívó	I. Baszileiosz
Elnöklő	II. Adorján pápa 3 küldötte
Résztvevők	102 püspök
Viták témája	Photiosz-féle szakadás, pápai primátus megerősítése, kép tisztelet
Dokumentumok és nyilatkozatok	27 kánon
	Időrendi lista

IV. konstantinápolyi zsinat a katolikus egyház 8. egyetemes zsinata, amelyet 869. október 5. és 870. február 2. között tartottak Konstantinápolyban a Hagia Szophia épületében. A zsinatot I. Baszileiosz császár hívta össze a Photiosz-féle szakadás megoldására.

Előzmények

I. Miklós pápa kiközösítette Photiosz pátriárkát 863-ban, mert Ignatiosz pátriárka székét jogtalanul bitorolta. Photiosz válaszként kiközösítette I. Miklóst 867-ben, aki ugyanebben az évben elhalálozott. Ugyanebben az évben a Photioszt támogató III. Mihály bizánci császárt megölték. A két új uralkodó I. Bazileiosz és II. Adorján pápa megegyeztek, hogy egy egyetemes zsinaton rendezik a nézetkülönbségeket. II. Adorján Rómában zsinatot hívott össze, melynek az eredményeként megerősítették a korábbi pápa kiközösítési nyilatkozatát. Kineveztek három részt vevő pápai legátust.

A zsinat

A zsinat Photiosz ügyét tárgyalta. Ő jelen volt október 20 és 29-e között, de vétkességét nem ismerte el, és a pápai legátusok bíráskodási jogait sem. A zsinat meg akarta akadályozni, hogy Photiosz-féle ügyhöz hasonló ne forduljon elő, ezért 27 kánont hozott a záróülés. Hoztak egy olyan döntést, amely a pátriárkák székeinek rangsorát megállapítja:

Továbbá megerősítést nyert a képtisztelet. A képek tisztelete megengedett. Leszögezték azt is, hogy az embernek egy lelke van.

Források

kereszténymagyarország.hu Archiválva 2011. szeptember 1-i dátummal a Wayback Machine-ben
zsinatok történetei Archiválva 2010. május 23-i dátummal a Wayback Machine-ben
katolikus dogmatika

Vallásportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

Sablon:Egyetemes zsinatok m v sz Egyetemes zsinatok
kelet és nyugat	Nikaia I. (325) · Konstantinápoly I. (381) · Epheszosz (431) · Khalkédón (451) · Konstantinápoly II. (553) · Konstantinápoly III. (680–81) · Nikaia II. (787)
csak kelet	Trullo (692) · Konstantinápoly IV. (879–80) · Konstantinápoly V. (1341–51) · Jeruzsálem (1672)
csak nyugat	Konstantinápoly IV. (869–70) · Laterán I. (1123) · Laterán II. (1139) · Laterán III. (1179) · Laterán IV. (1215) · Lyon I. (1245) · Lyon II. (1274) · Vienne (1311–12) · Konstanz (1414–18) · Bázel–Ferrara–Firenze (1431–45) · Laterán V. (1512–14)
csak római katolikus	Trident (1545–63) · Vatikán I. (1869–70) · Vatikán II. (1962–65)
csak protestáns	Dordrecht (1618–19) · Westminster (1643–49)
Az anglikán, a lutheránus, a kálvinista és más protestáns felekezetek csak az első négy egyetemes zsinatot ismerik el, bizonyos megszorításokkal az első hetet. Más (neo)protestáns felekezetek más nézeten vannak. · Az antikhalkédóni egyházak ma az első három zsinatot fogadja el a „közösből”, az Asszír keleti egyház az első kettőt.